A pénz jogi arca

A pénz – az élet valutája

Gondolkodtál már azon, mit is jelent számodra a pénz?
Én alapvetően nem szoktam. Az élet olyan szükségszerű velejárója, amelyet mindig kérdés és kétely nélkül elfogadtam. Nem próbáltam mögé nézni, nem kerestem benne mélyebb értelmet, csak tudomásul vettem, hogy a világ működésének része.

Azt persze sosem állítanám, hogy a pénz ne foglalkoztatna, vagy hogy ne határozná meg az életemet. Meghatározza az életem minőségét, sőt, a milyenségét is. Meghatározza a múltamat, a jelenemet és a jövőmet.

Foglalkoztat, mert általa lehetőségeket vásárolhatok: tárgyakat, kényelmet, élményeket. 

Ma viszont volt egy beszélgetésem, ami elgondolkodtatott.
Megkérdezték tőlem: mit értem el az életben, mit vettem magamnak eddig?

Furcsa kérdés, nem is tudtam felsorolni.
Mert valójában mindent.

Na jó, nem mindent, de rengeteget. Vettem anyagi dolgokat, amelyek a fizikai szükségleteimet szolgálták. Vettem olyat, ami a lelkemet simogatta. Vettem időt, amikor megbíztam valakit valamivel, amit én is megcsinálhattam volna. Vettem érzelmeket, amikor ajándékot adtam és ezzel valakinek örömet, másnak talán bosszúságot okoztam.

És mégis: bármit is vettem, minden forint mögött ott állt valami.
Munka.
Jelenlét.
Figyelem.
Egy darab az életemből.

A pénz az élet valutája. Minden döntésnél átváltjuk valamire: időre, biztonságra, figyelemre. A pénz mögött mindig ott a szándék. Az, amit fontosnak tartunk, vagy amiről lemondunk.

Ügyvédként nap mint nap látom ennek a lenyomatát.
A szerződések, a jogviták, a döntések mögött valójában nem paragrafusok és hivatkozások vannak, hanem emberi sorsok és értékválasztások. A pénz ilyenkor nem csupán szám vagy tétel, hanem egy kapcsolat története: valami, ami létrejött, működött, majd valamiért megtört.

A jog a pénzhez hasonlóan közvetítő eszköz, az emberek között.
Nem önmagáért létezik, hanem azért, hogy visszaadja az arányt, az egyensúlyt, a biztonságot.

Én így tekintek a jogi munkára is: nem ügyek sorozataként, hanem mint az emberi élet mindennapi valutáival való foglalkozásra: idővel, bizalommal, döntésekkel.
Minden megbízásban ott van valakinek az ideje, kockázata, reménye. Az én feladatom, hogy ebből a mozgó, kiszámíthatatlan anyagból biztonságot, kiszámíthatóságot és nyugalmat hozzak létre.

A pénz az élet valutája.
A jog pedig annak biztosítéka, hogy ne vesszen el, amit értékké tettünk.